URÁNVÁROS
A legmodernebb lakótelep

MENÜ

Bányászlakás, mint művészet: avatás Uránban

PécsMa.hu  2011. augusztus 30., 18:26 Print This Post Augusztus 30-án, szerdán délután hat órakor Uránváros főterén felavatják a “37 m2” című műalkotást, amely már napok óta meghatározza Uránváros látképét.

Makra Zoltán és Palatinus Dóra alkotása – a művészet eszközeivel élve – a bányászok számára épült lakótelep egyik típuslakását ábrázolja. Méretarányában és a kisebb belterek érzékeltetésében is megfelel egy valódi lakásnak.

Az avatáson Páva Zsolt polgármester és Pierre Vasarely, a francia “Aix-en-Provence Fondation Vasarely” elnöke köszönti a megjelenteket. A rendezvényen fellépnek az Enemy Squad Street Dance és az Üres Tér Társulat tagjai is.

A 37 m2 egy, a Dél-Dunántúli Építész Kamara és az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány közös pályázatnának díjnyertes munkája. A pályázat az EKF ,,Építészet és Kontextus” programsorozatának része volt, a nyertes alkotások különböző kiállításokon és a Vasarely-katalógusban jelentek meg.

Palatinus Dóra és Makra Zoltán pályaműve még a tavalyi év végén nyerte el a pályázat első díját, azonban a megvalósítás rengeteg munkát és hosszú időt kívánt. A szervezők remélik, hogy a közeledő, hagyományosan nagy eseménynek számító “Város Napja” tovább növeli majd az avatás fényét.

Czimermann Zsuzsanna írása.

 

A pécsi nagylakótelepek helyzetéről

Uránváros
Sztálin halálát követően a magyar építőiparban lehetőség mutatkozott a modern építészet elveinek rehabilitálására. Az egyre növekvő lakásigény kielégítése érdekében megkezdődött a korszerű ipari technológiával készült lakóépületek kísérleti tervezése és építése. Ennek a korszaknak a terméke a pécsi Uránváros lakótelepe.

Uránvárosban fel sem merül az, ami máshol bántó módon jelenik meg: az épületek nem kívánnak sem utcákat, sem tereket létrehozni. A zöld telkeken úszó épületek beépítése olyan parkok és zöldfelületek rendszerét szervezi egységbe, amelyen szinte gyalogosan bejárható az egész lakótelep.3 Mindeközben kielégítő a kikapcsolódásra alkalmas sétáló-, játszó- vagy sportolási felületek kialakítása is.

 

Uránváros: Olimpia üzletház (archív)
Uránváros intézményhálózati terve, 1959

 

Az eredeti tervek szerint az Ybl Miklós utca és az Esztergár Lajos út közös súlypontjában jöhetett volna létre a terület centruma, amely szinte egy hagyományos városközpont szerepét helyezte volna el a lakótelepen. Az eredeti tervek szerint a városrész rendelkezett volna minden alapfokú szolgáltatással – az orvosi ellátástól a színházon keresztül az iskolákig. A nagyszabású tervek valóra váltásának sajnos nem kedveztek a kor történelmi körülményei. Uránvárost is utolérte a magyar lakótelepek tipikus végzete, a „kapacitáshiány” miatt elmaradtak a kiegészítő beruházások. Az alapellátáshoz tartozó áruház csak 1969-re készült el. De soha nem valósult meg a mozi, a kulturális központ, az uszoda vagy a vásárcsarnok terve sem. Csak egyetlen egység épült meg a szolgáltatóházak közül is, melyeket az Esztergár Lajos út mellett sorakozó hétemeletesek között terveztek. Ha elkészülnek, a városrész főutcája jöhetett volna létre az Esztergár Lajos utcában. Végül a városrész centruma sem alakult ki. Ugyanis az Ybl Miklós út végződésénél, a mai park helyén tervezett épületek nem készültek el, ezért térfalak hiányában ma inkább csak egy forgalmi kereszteződés és egy park található a tervezett városi „agóra” helyén. Így az eredeti elképzelésnek megfelelő autonóm városrész ideája nem válhatott valósággá.

Minden fogyatékossága ellenére a többnyire 3-4 szintes beépítésekkel kialakított zöldfelületek rendszere egy élhető és szerethető léptékű térrendszert valósított meg. Ehhez jó színvonalú építészet társult, amely időnként kimagasló teljesítményekkel gazdagította a környezetét. Feltétlen kiemelendő ezek közül az Esztergár Lajos út mellett sorakozó hétemeletesek tégla és kőburkolatos épületeinek együttese. Szinte még ma is megállná a helyét valamely európai lakásépítési program keretében. A legnagyobb építészeti értékkel bíró épület az Olimpia üzletház volt, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonját kiszolgáló étterem tervei alapján épült meg Uránvárosban. A terveket Gádoros Lajos készítette. Az Olimpia étterem a városrész emblematikus helyszíneként vált híressé országszerte. Talán az egyik legjobb példája annak, ahogyan a megfelelő építészeti minőséggel párosuló megfelelő funkció erős karaktert biztosít egy-egy lakóterületnek. Mindezekkel együtt Uránváros lakótelepe kiemelkedik a kor, sőt a rákövetkező korok lakótelepei közül. A későbbi idők lakótelepei Pécsen már egészen más tervezési elvek alapján készültek, és sajnos többé már megközelíteni sem tudták a csak csonkán megvalósított Uránváros minőségét.

Uránváros beépítési terveUránváros főutcájának terve, 1959

 

http://epiteszforum.hu/node/11504

 

Bencze Zoltán írása megjelent a pécsi ECHO 2008 decemberi számában

 

 

 

 

Asztali nézet